Bomlásnak nevezzük azt a kémiai reakciót, amelynek során egy anyag két vagy több anyaggá alakul.
H2CO3 → H2O + CO2

Ha a bomlás megfordítható, akkor disszociációnak nevezzük.
(NH4)2CO3 ⇌ 2NH3 + H2O + CO2

A szerves vegyületek eliminációja is egyfajta bomlás. Ekkor kis, szervetlen molekula szakad ki a szerves vegyületből.
CH3−CH2−OH → CH2 = CH2 + H2O

Kémiai bomlás legtöbbször a hő vagy az elektromosság behatása alatt, ritkábban a fény, mekanikai behatások (ütés, dörzsölés) folytán következik be, így pl. ha a higany-oxidot hevítjük, higany (kéneső) és oxigén (két egyszerű test) keletkezik belőle; míg ha a krétát (kalcium-karbonát) hevítjük, kalcium-oxidra (égetett mész) és szén-dioxidra (szénsavas) - tehát két új vegyületre - bomlik szét.

A radioaktív sugárzás/bomlás

A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. Ez nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt. Radioaktív sugárzás természetben is előfordul.

3 fajtája van:

Alfa-bomlás

Alfa-bomlás során az atommagból (erősen kötött 2 proton és 2 neutron) válik ki. Erősen ionizáló, viszont a hatótávolsága levegőben 1 cm alatti.

Béta-bomlás

Béta-bomlás során az atommagban neutronból lesz proton, elektron kibocsátása közben. Így a béta-sugárzás valójában elektronsugárzás. Közepesen ionizáló hatású, hatótávolsága levegőben pár 10 cm.

Gamma-bomlás

Gamma-bomlás során energia távozik nagy energiájú fotonként. Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni. Hatótávolsága légüres térben praktikusan végtelen, a nagy tömegszámú elemek (általában ólom) gyengítik hatékonyan.
Nincsenek bejegyzések.
Nincsenek bejegyzések.
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)